Érdekességek: Az érdekességek menüben meteorológiai érdekességekről, időjárási rekordokról olvashattok!

Néhány szó a 2010. 08. 16.-ai tornádókról:

2010 Augusztus 16.-án az év talán legkomolyabb hidegfrontja érkezett, a nyár leghevesebb zivatarait és tornádóit már napokkal előtte beharangozták. De nézzük csak mi történt pontosan. A hidegfront gyorsan mozgott, majd a Dunántúl felett jelentősen lelassult. A magasban, majd később a talaj közeli rétegekben is jelentősen csökkent a hőmérséklet. A hideg betörés előtt azonban a rendkívül labilis, instabil, ,nedves levegőben egymás után robbantak be a hevesebbnél hevesebb zivatarok, és sok szupercella is felhőszakadással, extrém jégesővel, és 120 km/h feletti kifutószéllel. Északi megyéinkben, Nógrád,Borsod-Abaúj Zemplén, és Szabolcs Szatmár Beregben pedig egymás után alakultak ki az erős, mezociklonális tornádók, először Diósjenőnél, ahol 7km-ert tett meg a tornádó, meteorológusok szerint ereje már F3-as volt, életveszélyes erejű, aztán Mezőkövesd keleti szélén haladt végig egy erős F2-es, gyenge F3-mas tornádó, ezt sokan le is filmezték, rengeteg felvételen láthattuk a "Matyótornádó" gyönyörű mezociklonját, és széles tölcsérét. A tornádó éppen elkerülte a várost, jelentős károkat csak a szántóföldeken okozott, ott sok hatalmas fát is kitört mint egy gyufaszálat. Még további 3 helyről jelentettek szupercellás tornádókat, erről viszont kevés képet láthattunk.De az Alföldön is olyan formákat mutattak szupercellák, melyek egyértelműen mezociklonális tornádókra utaltak, és voltak is, de elkerülték a lakott területeket, így ezekről nem halottunk semmit. Még az esti órákban is rettentő zivatarok tomboltak a Tiszántúlon és északkeleten jégesővel, felhőszakadással, de tornádókat ekkor már nem jelentettek. Hatalmas anyagi károk keletkeztek. Még másnap is jelentettek érdekes eseményeket, például Mezőkövesd határában nem mezociklonális tornádó alakult ki, de szerencsére pár perc múlva eltűnt. Viszont a Tisza-tó nyugati partjáról délután tornádót jelentettek ismét, mezociklonális volta kétséges, de pár száz méteren hatalmas károkat okozott, Sarud községnél rengeteg fát kidöntött! Összefoglalva a 16.-ai nap történelmi nap lett a meteorológiában, megdőlt a tornádórekord, még soha ennyi helyről nem jelentettek ilyen rövid idő alatt amerikai típusú tornádókat.

Mezőhegyes 2010 június 18.

Nagy dátum ez, kétségek nélkül az év legbrutálisabb szupercellája volt. Már kora reggel látható volt, hogy a déli országrészben hatalmas zivatarcellák fognak kipattanni, az ország nagy részén csak mérsékeltebb zivatarok vonultak, de a délkeleti országrészben egy valóságos szörnyeteg volt kibontakozóban. Szegedtől nyugatra kezdtek durvulni a zivatarok, ahogy haladtak kelet felé, egyre csak növekedtek, döntően szupercellákból álltak. Ahogy elérte Szegedet a szupercella azonnali felhőszakakadás, 90/100 km/h szelet hozott magával és borsó nagyságú jeget. Szemtanúk állítása szerint a falfelhő a földet érte..! A Szegedi pusztítás után következett Makó ,ahol ugyancsak hatalmas pusztítást végzett! Mezőhegyestől nyugatra a cella óriásira hízott, legalább 10 km volt a mezociklon átmérője, és a radarfelvételek tanúsága szerint a csapadékzóna is hatalmas területet érintett. Mezőhegyest nyugatról kapta el a zivatar, és telitalálatot kapott! A csapadékzóna megérkezése előtt zöld felhőkről számoltak be a szemtanúk, és a képeken illetve a videofelvételeken is a csapadékzóna világoszöld volt, melyből már lehetett következtetni, hogy nagyon komoly jégeső lesz. Az igen erős, 120km/h óra feletti szélrohamok, a jégeső, és a felhőszakadás egyszerre következett be, ami igen szokatlan volt. A jégdarabok között akadtak meggy nagyságúak, dió nagyságúak, de még extrém méretűek, golflabdánál nagyobbak is! Az extrém intenzitású csapadék körülbelül fél óráig tartott, és irtózatos pusztítást okozott a városban, a fákról leverte a leveleket, szétverte a tetőket, cserepeket. Az intenzív csapadékhullás közben hirtelen óriási szélrohamok érkeztek, amely egyértelműen microburst-nak tulajdonítható, mely a felvételek alapján rendkívüli intenzitású és tartós volt. A villámtevékenység viszont nagyon gyenge volt, amely az ilyen óriási konvekcióknál szokatlan. Sok fa derékba tört, vagy gyökerestől kicsavarodott, a termést is teljesen elverte a jég, minden megsemmisült a mezőgazdaságban. Annyi jég esett, hogy elő kellet venni a hólapátokat júniusban, és a 20cm-es jégréteg órákig gőzölgött, így télies hangulatot kölcsönözve a tájnak. Még 2-3 nappal a borzalom után is volt jég az utcákon, és alig győzték takarítani a törmeléket. A legtöbb ember azt mondta, maga volt a pokol, még soha nem éltek át ilyen borzalmas vihart! Ezt a napot az ott lakók, és a meteorológusok is soha nem felejtik el!! A kár több milliárd forintra rúgott.

Egy különleges tornádó:

A kunszentmártoni tornádóról biztosan többen halottak, mint a biairól, már csak ezért is mert jóval később történt. Az 1997 november 11-ei tornádó a legkülönlegesebb volt nem csak a megjelenése miatt, hanem hogy novemberben pusztított és nem nyáron. Nálunk április és augusztus között alakulnak ki minden évben tornádók, de ez jóval kívül esett a szezonon. Nézzük csak keletkezésének körülményeit. 1997 októbere, különösen a vége,igen hidegre sikeredett, még az évszázados hidegrekord is megdőlt. Az Északi középhegységben sok helyen annyi hó esett, hogy a közlekedésben és fennakadások voltak a hófúvások miatt, és ez októberben rendkívül szokatlan. Majd november 10. én délnyugat felől meleg, nedves levegő áramlott az alsó légrétegekben, mely kissé volt labilis, a magasabb rétegekben pedig erős hideg beáramlás,hidegadvekció zajlott, és ez egyes helyeken az évszakhoz képest szokatlanul labilis légkört eredményezett,például Kunszentmártonnál is. Azon a november 11-ei napon nagyon furcsa volt a levegő, reggel és este fagyott, míg délután sok helyen +16,17°c fok volt, amelyek az évszakhoz képest igen magas hőmérsékletek, délután hirtelen meleg lett, és párás volt a levegő. Kora délután Kunszentmártontól délnyugatra zivatarfelhő kezdett kialakulni, mini szupercellával, a felhő függőleges kiterjedése nagy volt, míg a vízszintes szokatlanul kicsi. Aztán 15:10 perckor bekövetkezett az addig elképzelhetetlen, egy kb. száz méter széles tornádótölcsér ereszkedett le, és robogott át a településen néhány perc alatt. Tetőket bontott meg súlyosan, fákat csavart ki tövestől, és több házat olyan súlyosan megrongált, hogy lakhatatlanok lettek. Több sérült is volt, de áldozat szerencsére nem, egy embert majdnem felszívott magába a tornádó. Csak gyenge zivatartevékenység kísérte kevés jéggel és esővel. Sok háziállatot is kiszívott az ólakból, a település keleti részén a temetőben rengeteg sírt összetört, egy tóból pedig kiszippantotta a vizet, de nem fejezte be pusztító útját, mert egészen Mezőtúrig tarolt 100-200 méteres szélességben a két város között rengeteg fát kidöntött, több száz milliós károkat okozott a természetben, és még Mezőtúr délnyugati részén is okozott már csak kisebb károkat, majd lassan visszahúzódott, és a zivatarfelhő is szétesett.A radarfelvételeken csak azonosított, szokványos zivatarcella volt látható, semmi nem utalt tornádóra. Sok meteorológus még ma sem érti, hogy lehettek olyan erős feláramlások, erős konvektív felhők olyan tartósan novemberben, ez már egyenesen rendkívülinek mondható. Még nagyobb rejtély, hogy a talaj közeli szélnyírás miért volt olyan hosszan tartó, és nagyon erős,hisz ilyenkor már a téli napsugárzási viszonyok érvényesültek. Egyértelmű, hogy a Magyarországon igen ritka légköri viszonyok álltak fent aznap, és az egyik legpusztítóbb tornádónk volt. Valószínűleg igen erős összeáramlási vonal alakult ki a térségben, ahol az erősen különböző tulajdonságú levegőfajták nagy sebességgel összeáramlottak..Még nyáron is nagyon ritka Magyarországon, hogy egy tornádó ilyen hosszú pályát hagy maga mögött, későősszel pedig egyenesen rendkívüli.!

A világtörténelem legtragikusabb tornádókitörése:

Biztosan sok embernek mond valamit ez az évszám, aki érdeklődik a tornádók iránt hogy 1974. Ennek az évnek a tavaszán, április 2.-án és 3.-án a középnyugati tornádófolyosón 148 tornádó tombolt. Dél, délkelet felől meleg és nagyon nedves levegő áramlott a szárazföld szíve felé, míg nyugatról, északnyugatról a magasabb rétegekben,később a talaj közelében hideg, száraz levegő érkezett a Sziklás hegységből, és e két levegőfajta ütközése és elkeveredése rendkívül kedvező légköri feltételeket eredményezett nagy tornádóknak, életveszélyesen viharos időjárást okozva. Így két nap alatt csak a középnyugaton 148 tornádót észleltek, közülük sok nagyon erős, F3,F4-es, sőt hat darab F5-ös kialakult, melyek csak Oklahoma államban sok száz ember életét követelték, sok ezer sebesült volt, és egész városok tűntek el a föld színéről. Egyetlen délután alatt csak Oklahomában 6 F5-ös tornádó, az állam egyes részei úgy néztek ki mint ahol atomot robbantottak, minden a föld színével volt egyenlő. Az egyik F5-ös tölcsérének átmérője 8 km volt! A szomszédos államokban is rengeteg tornádó tombolt, de gyengébbek, csak kevesebb volt erősebb. Az anyagi kár 1 milliárd dollár volt! Ilyen sok erős tornádó csak a nagy amerikai síkságon volt képes kialakulni, a Föld más földrészein sehol, ezért kimondható, hogy ez nemcsak Észak-Amerika, hanem a bolygó legsúlyosabb tornádókitörése volt, és nem lehet kizárni, hogy legyen hasonló.!

Az 1999-es heves eseményekről:

Sok ember számára emlékezetes 1999 nyara. Júniusban és júliusban "trópusi jellegű" zivatarok pusztítottak, melyek extrémitása nagyrészt a felhőszakadásokban nyilvánult meg, de előfordultak jégesők és tornádók is. Az ország szinte minden megyéjét érintették, és rengeteg helyen zúdult le hirtelen hihetetlen mennyiségű eső, volt ahol több mint 200 mm, és öntött el a víz teljesen lakott területeket is, volt ahol egész hidakat sodort el, és okozott komoly áradásokat és villámáradásokat is. Az anyagi kár óriási volt, és tovább súlyosbodott egyúttal az egyébként is katasztrofális belvízhelyzet is. A zivatarok típusa MKK, MKR volt, nem tartoztak frontokhoz vagy ciklonokhoz, hanem a szokatlanul magas, sok helyen 100%-os páratartalom, az igen magas hőmérséklet szülte őket. A Kárpát-medencében megrekedt rendkívüli nedvességtartalmú, és nagyon magas hőmérsékletű levegő sok helyen extrém feláramlási viszonyokat eredményezett, és alakultak ki így nagyon sok helyen Magyarországon "monszunjellegű" zivatarok, melyek néhány kilométeres térséget érintettek, de a 0 magas légköri áramlás miatt egy-egy terület fölött adták ki magukból a vizet, csak nagyon-nagyon lassan haladtak, és ezért okoztak igen veszélyes özönvizes helyzeteket. Az óriási páratartalom miatt a zivatarok, zivatarrendszerek egymást generálták, egymás után pattantak ki a nagyobbnál nagyobb hőzivatarok, mivel bőven +30C fok felett volt a hőmérséklet, és okoztak szinte soha nem látott özönvízszerű felhőszakadásokat. Szupercellák is előfordultak viharos kifutószéllel, sok tornádót is jelentettek, melyek közül jó néhány az országos meteorológiai szolgálat szerint mezociklonális volt, vagyis életveszélyes, de szerencsére ezek legnagyobb része a lakott területektől messze vonult el. Jégeső is előfordult, bár kevesebb helyen, és a dió méretet általában nem haladták meg, de egyes zivatarok üllője, pontosabban a túlfutásnak nevezett legfelső rész 15 000 m fölé tornyosult! Összefoglalva 1999 júniusa és júliusa a zivataraival,rekord számú felhőszakadásaival beírta magát a Magyar meteorológia történelmébe.

Repült a kombájn 1955-ben:

1955 júniusában a Hortobágyon egy hasonló erejű tornádó pusztított, mint Bián, de jóval rövidebb pályán. A tragikus forgószél június vége táján, éppen az aratási szezonban következett be. Az egyik párás, meleg nyári délutánon éppen a gabonát aratták a hortobágyi földeken, amikor hirtelen hatalmas zivatar (egyértelműen szupercellás) vihar kerekedett, melyből egy tornádó ereszkedett le, és a földeken éppen arató kombájnokat vette célba, melyből egyet felkapott, 3 gazdasági épület felett átrepítette, majd a földhöz vágta! Annak ellenére, hogy lakatlan területen pusztított a tornádó, 11, a mezőgazdaságban dolgozó ember életét követelte! A förgeteg feltehetően csak néhány kilométeren pusztított,de tölcsére több száz méter széles is lehetett. A növényzetben, erdőkben is hatalmas kár keletkezett, hatalmás fákat tört ki úgy, mint valami gyufaszálakat. A tornádó erőssége a Fujita skálán F3, gyenge F4 lehetett.

A nagyatádi tornádóról:

Erről a tornádóról valószínűleg kevesen halottak, nem túl sok információ van róla. 1972 júliusában Nagyatád városán egy F3-as tornádó söpört végig. A pusztítások egyértelműen 3-as fokozatú tornádóra utaltak, sok ház lakhatatlanná vált, olyan súlyosan megrongálódott, rengeteg fa kitört, és több ember a romok alatt lelte halálát. A tornádó igen hirtelen keletkezett, és csupán néhány perc alatt átrobogott a településen, és kétségtelenül mezociklonális (szupercellás) volt. Az időjárási helyzetről, az aznapi légköri viszonyokról,és keletkezési körülményeiről sem lehet tudni semmit, de feltételezhető, hogy szupercellás zivatarok haladtak a területen igen instabil légkörben. Az anyagi kár óriási volt, így az egyik legsúlyosabb tornádónk volt.

A tornádófolyosó:

A 20. és a 60. szélességi fokok között az egész világon megfigyelnek kisebb-nagyobb tornádókat, kiterjedt sík területeken nagyobb számban is, de sehol olyan sokat és olyan erőset mint Észak-Amerikában, a tornádófolyosónak nevezett hatalmas síkságon, ahol a Tornado Alley területén a legtöbb gyakran nagyon erős tornád