A tornádok osztályzása:

A tornádók jellemzésére – a szélerősség és a pusztítás mértéke alapján – Theodore Fujita japán meteorológus 1971-ben egy relatív osztályozást dolgozott ki, amit később, az ezredforduló elején (2000-2004) átdolgoztak. Az Egyesült Államokban 2007. február 1. óta a korrigált Fujita skálát használják, ami EF0-tól EF5-ig terjed.

EF0 (gyenge), szélsebesség: 105–137 km/h – a tetők sérülhetnek, eresz csatornák ledőlnek, a faágak letörnek és a gyenge gyökérzetű fák kidőlnek. (azok a tornádók amiknek nincs bejelentett pusztítása, mindig EF0-sak)

EF1 (mérsékelt), szélsebesség: 138–178 km/h – a háztetők felszakadnak, ajtók leszakadnak, ablakok betörnek, a mobil házak felborulnak.

EF2 (nagy), szélsebesség: 179–218 km/h – a tetőszerkezetek leszakadnak, a mobil otthonok teljesen elpusztulnak, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, az autók felemelkednek.

EF3 (erős), szélsebesség: 219–266 km/h – teljes emeletek tűnhetnek el, komoly sérülés nagyobb épületekben (például bevásárlóközpontok), a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, nehezebb gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben.

EF4 (pusztító), szélsebesség: 267–322 km/h – az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.

EF5 („elképesztő”), szélsebesség: >322 km/h – a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, s darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek. Katasztrofális pusztítás mindenütt.